Végre itt van egy kedves, romantikus francia vígjáték. Hasonló témájú, műfajú francia és mediterrán filmeket előnyben szoktam részesíteni, ezért a Szívrablók (Heartbreaker/L’arnacouer) című filmnek nagyon megörültem, pláne, hogy régi nagy kedvenc énekes-színésznőm Vanessa Paradis (Lány a hídon, Két apának mennyi a fele), és az ismert francai színész Romain Duris (Paris, Moliére, Halálos szívdobbanás, Arséne Lupin) szerepel benne.
Szívrablásra szakosodni hivatásszerűen nem egyszerű, de kifizetődőnek tűnő dolog. Így van ezzel Alex Lippi (Duris) és testvére Mélanie (Julie Ferrier) is, mert rájöttek, hogy a nők három kategóriába sorolhatók kapcsolatai alapján a boldogtól addig a boldogtalanig, aki még önmagának sem meri bevallani, hogy lépnie kellene… Persze csakis a kapcsolatból kifelé. Ekkor „segítenek” a háttérből a barátok és családtagok Alexék közreműködésében bízva, és végül megszületik a sorsfordító döntés.
A testvérpár legújabb feladata, hogy egy gazdag üzletember sürgető kérésének eleget próbáljanak tenni. Közelít ugyanis lányának, Juliette-nek (Paradis) az esküvője, amit mindenképp meg szeretne akadályozni. Ekkor még Alex sem sejti, hogy ezzel a legfőbb alapszabályt készülnek megsérteni - nevezetesen, hogy boldog párt nem választanak szét. És ez még csak a kezdet, mert ez a munka bizony kivételesen nehezebben megy, közben Alex is több időt tölt el Juliette társaságában, és hogyhogy nem, sikerül megszegni a másik legfontosabb alapszabályt: beleszeret a menyasszonyba.
Számomra a film egyik legjobb jelenet volt, mikor Juliette nem akarja kimutatni, hogy Alex az egyik kedvenc dalát énekli. Elfordul a fiú felől és úgy „énekli” hang nélkül magának. Az ilyen jelenetekért szeretem és a romantikus filmeket - mindig látjuk a „másik”oldalt is, nem csak az egyiket.
Ez tehát a szerelem más perspektívából tálalva, csodaszép helyszíneken, üdítő hangulatban.
