A Sárkányvadászok (Chasseurs de dragons) című francia-német-luxemburgi animációs filmet március elejétől vetítették a hazai mozik. Aki akkor elmulasztotta megnézni, vagy nem is hallott róla, de szereti a bizarr meséket, akkor most ne hagyja ki.
Ebben a szürreális világban minden lebeg, még a káposztaföldek is, és közeleg a világvége egy hatalmas, csontvázszerű Világfalónak nevezett sárkány miatt. Eredetileg a mese hőseinek - Lian-Chu lovagnak, kísérőjének Gwizdonak, és hű társuknak Hector kutyusnak - nem áll szándékukban megkeresni e szörnyű sárkányt, és veszedelmes harcokban megvívni vele, csak a vak király unokahúgocskája, Zoé hozzájuk szegődik, így addig-addig, míg végül sárkányvadászokká válnak…
Bár nagyon sok szép, színvonalas, egész estés mesefilmet láthatunk a mozikban, ez a 80 perces mese mégis üdítően hat gazdag fantáziavilágával.
Ha közben néha például pár percre csak Hectorra, a hosszú fülű, kék színű kutya ténykedéseire figyelünk – aki különben egy extra kinézetű vérnyúlnak is elmenne – akkor is nagyon jól elszórakozhatunk, mert ő egy jelenség.
És ami az összhatást illeti, nekem nem csupán a képi világa, párbeszédei és szerethető karakterei tetszettek, hanem a zenéje is a fülembe mászott.
Aki többet szeretne megtudni a meséről, mielőtt elmegy megnézni, akkor ezt a film hivatalos oldalán (dragonhunters-themovie.com) megteheti.
Tér-Film-Zene Fesztivál keretében: 2010. augusztus 2., 21 óra, Millenáris.
