Az elmúlt években ez a könyv volt az, ami a legjobban tetszett, leginkább megfogott. Már kb. 1 éve forgalomban volt, mire kézbe vettem. Annak idején nagyon sok helyen, magazinokban ajánlották, mégsem szereztem be egy példányt belőle, mígnem tavaly, egy amerikai sorozatban az egyik főszereplőnő látványosan a kezében nem tartotta, teljesen elmélyedve benne. Ez a pár képkocka annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy nyomban megvettem, és „sajnos” nagyon hamar a végére jutottam, annyira olvastatta magát.
Nagyon becsülöm érte a szerzőnőt, Elizabeth Gilbertet, hogy ilyen őszintén és szépen tudott írni házassága összeomlásáról, és az azt követő lelki, szellemi és kulturális utazásairól Itáliába, Indiába, és Indonéziába.
És amiért most a könyvre felhívom a figyelmet annak az az oka, hogy érdemes még a nyáron elolvasni, mert ősszel mozikba fog kerülni a belőle készült film Julia Roberts és Javier Bardem főszereplésével, és szerintem jobb előbb mindig a könyvet olvasni, mert akkor a képi világot még „nem kapjuk készen”. Novemberben pedig végre a boltokba fog kerülni hazánkban is a történet folytatása Hűség címen.
Ráadásul engem tényleg annyira megragadott a könyv, hogy a borítón lévő Julia Roberts ajánlást követve – amit anno túlzónak találtam, de tévedtem – én is ajánlottam minden barátnőmnek, sőt párnak meg is vettem ajándékba.